Négy erény: a bölcsesség, az igazságosság, a bátorság és a mértékletesség elengedhetetlen feltétele az etikus gazdaság működésének – emelte ki előadásában Borbás Zoltán. A kancellár szerint a világon jelenleg van és nincs is etikus gazdaság, ahol pedig jelen van ott is nehéz felfedezni. Annál is inkább, mert a technológiai fejlődés mindenkit rabul ejt. Kevés a személyes találkozás, a kommunikáció gyakran facebookon, e-mailen vagy telefonon történik. Sokszor pedig csak akkor vesszük észre, hogy kevés időt töltöttünk a másikkal, amikor már elveszítettük – világított rá Borbás Zoltán.

A kancellár szerint azt is át kellene gondolni, mit jelent számunkra a boldogság. Hiszen sokszor minden pénzünket félretesszük, hogy megvegyünk valamit, ám amint megszereztük rövid időn belül elveszti a varázsát. S, máris egy új célra kezdünk gyűjteni, s ez ismétlődik újra meg újra. Manapság már tényleg csak akkor lehetünk boldogok, hogy "veszünk magunknak" valamit? – tette fel a kérdést Borbás Zoltán. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy nem az egyéni érdekek érvényesítésén, hanem közösségekben gondolkodunk. Hiszen csak összefogással lehet megoldani a gazdasági és társadalmi problémákat. Ennek fontosságát mindenkinek át kellene érezni, hiszen nemcsak a jelenért, hanem a jövő generációért is felelősek vagyunk – zárta gondolatait Borbás Zoltán kancellár.

Az előadás a hallgatókat is elgondolkodtatta Oszoli Mihály hozzászólásában arról beszélt: ma a legtöbben városokban vagy annak vonzáskörzetében élnek. Ezzel pedig együtt jár a stressz és az elidegenedés, az emberek nem figyelnek egymásra. Régen egy falu közössége igazi összetartó erőt mutatott, mindenki számíthatott a másik támogatására, segítségére.

Varga Zsófia pedig úgy vélte: sokan azt hiszik felesleges tanulni, hiszen minden információ azonnal elérhető a világhálón. Így fordulhat elő, hogy egy-egy diák a vizsgákra is csak letölt valamit a netről, mondván az biztosan elegendő. Azonban ha kizárólag erre támaszkodunk, az komoly veszélyeket rejt – hangsúlyozta a hallgató. Aki szerint ez gátat szab a szabad gondolkodásnak, a saját véleménynyilvánításnak és a későbbi kutatómunkának is. Hiszen ezeket információ hiányában lehetetlenség megvalósítani. Itt pedig felvetődik a kérdés, ha bármi probléma adódna huzamosabb ideig az internet hálózattal, az milyen következményekkel járna, illetve hogyan élhetnénk túl? – tette fel a kérdést Varga Zsófia.