TÁJÉKOZTATÓ A FELVÉTELI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN 2014.

A többciklusú képzési szerkezetről

A három képzési ciklusból álló felsőoktatási képzési rendszer több továbblépési lehetőséget nyújt, ezzel több idő marad a saját képességek felismerésére.

A bolognai folyamat céljai és alapelvei a könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. az oklevélmelléklet bevezetése által), illetve a két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett oklevél felsőfokú végzettséget (alapfokozatot) és az adott szaknak megfelelő szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez. További szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek az egységes kreditátviteli rendszer kialakítása, a széles körű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése, együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban, a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása. A bolognai folyamatról további részletes és mindig aktuális információkat talál a Emberi Erőforrások Minisztérium weboldalán (www.emmi.gov.hu).

ALAPKÉPZÉS

Az első képzési ciklus az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely (alapképzési szaktól függően) 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető.
Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, továbbá milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.

MESTERKÉPZÉS

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.

E képzés 2–4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely akár 5 féléves is lehet). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.

Az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen alapképzési szakról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakra, valamint hogy mely szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, továbbá milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, illetve milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.

Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is jelentkezik, akkor olyan rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését.

OSZTATLAN KÉPZÉS

Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos képzési rendszerben egységes, osztatlan képzés maradt. Az osztatlan képzések bemeneti feltétele középiskolai végzettség (érettségi bizonyítvány), a jellemzően 10–12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

A felsőoktatási intézmények által folytatott, Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzés a felsőoktatási szakképzés.

A felsőoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad, újabb végzettségi szintet azonban nem. A felsőoktatási szakképzésben teljesített tárgyak – a felsőoktatási intézmények döntése alapján – az alapképzés során 30–60 kreditértékben beszámíthatók.

DOKTORI KÉPZÉS

A tudományos ismeretek bővítésére a mesterképzési szak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzésben (DLA) van lehetőség (ez csak a nevében „mesterképzés", tehát nem azonos a többciklusú képzési rendszer második képzési ciklusával, hanem ez a harmadik ciklusba illeszkedő doktori képzés).

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Az alap- és a mesterfokozat, illetve a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség megszerzését követően további szakirányú szakképzettség szerezhető. Ez a szakirányú továbbképzés a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.

Összefoglalás a jelentkezési folyamatról

A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban legfeljebb 5 (öt) jelentkezési hely jelölhető meg. Amennyiben a jelentkező ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját is megjelöli, akkor az a maximálisan megjelölhető jelentkezési helyek számát tekintve egy jelentkezési helynek tekintendő (ha az intézmény/kar/szak/képzési szint/munkarend/képzési nyelv/képzési helyszín azonos.) Ezeket természetesen külön sorban szükséges feltüntetni, ennek értelmében jelentkezéskor maximum tíz sor tölthető ki.

Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig a rangsorában szereplő első olyan helyre, ahová elég a felvételi összpontszáma. További helyekre akkor sem vehető fel, ha felvételi összpontszáma elvileg elég lenne.

A jelentkezési sorrend lényege az, hogy a jelentkező preferencia-sorrendjét tükrözze. A sorrend kialakításakor azt tartsa szem előtt, hogy olyan jelentkezési hely kerüljön az első helyre, ahová legjobban szeretne bekerülni, és olyan az utolsó helyre, ahová szintén szeretne bekerülni, de a megjelöltek közül azt szeretné legkevésbé.
Amennyiben jelentkezni kíván, akkor célszerűségi szempontból az alábbi folyamatot javasoljuk jelentkezéskor követni:

1. A továbbtanulási döntés
Az információk beszerzése, a döntés meghozatala, szükség esetén az ezt segítő egyéb kiadványok pl. Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató áttekintése, amely a 2014-es felvételi eljárásban csak elektronikusan jelenik meg a www.felvi.hu oldalon 2013. december 15-től.

2. Az aktuális felvételi meghirdetés pontos tanulmányozása
A 2014. évi  felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos meghirdetéseinek, azaz Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatótanulmányozása, különös tekintettel a felsőoktatási felvételi eljárás szabályait tartalmazó részre, illetve a megcélzott intézmények felvételi tudnivalóira. A felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapjának (www.felvi.hu) folyamatos böngészése.

3. Felsőoktatási felvételi jelentkezési lap kitöltése, illetve az e-felvételi rendszerébe való regisztráció és az űrlapok kitöltése
A 2014. évi felsőoktatási felvételi jelentkezési lap beszerzése kizárólag a közoktatási intézményekben történik (az OH szorgalmazza az elektronikus felületen történő jelentkezést a www.felvi.hu oldalon, majd ezt követően a kitöltési útmutató segítségével a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap pontos kitöltése, aláírása. (Eltérő képzési szintű jelentkezések – pl. mesterképzés és alapképzés – megjelölése esetén is elegendő egy felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot kitölteni, és azon feltüntetni valamennyi jelentkezést.) E-felvételi esetében regisztráció a honlapunkon, illetve az e-felvételi rendszerében, majd a súgók és a segítő funkciók igénybevételével az űrlapok pontos kitöltése, hitelesítő adatlap nyomtatása és aláírása vagy Ügyfélkapu regisztráción keresztül történő hitelesítése.

4. Az eljárási díj befizetése
Készpénz-átutalási megbízáson („sárga csekken”) történő fizetés esetén szükséges az eredeti feladóvevénynek a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap megjelölt részére történő felragasztása. Banki átutalás esetén szükséges az átutalásról szóló bizonylat másolatának megküldése az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre. E-jelentkezők a banki átutalási módon kívül interneten keresztül bankkártyával is fizethetnek. Az eljárási díjak pontos összegéről, illetve a befizetési módokkal kapcsolatban a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató  Eljárási díjak c. részből tájékozódhat.

5. Fénymásolat készítése a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapról és a befizetés igazolásáról
Felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon benyújtott felvételi kérelem esetén célszerű fénymásolat készítése a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapról, beleértve az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevényt is.

6. A dokumentumok előkészítése
A jelentkezéshez szükséges dokumentumok előkészítése: mindent egy példányban, egyszerű fekete-fehér fénymásolatként, A4-es formátumban kell csatolni. Az e-jelentkezők – amennyiben erre van technikai lehetőségük – a dokumentumokat digitalizálva (szkennelve) tudják feltölteni. Az e-jelentkezők is küldhetik postai úton a dokumentummásolatokat.

7. Felsőoktatási felvételi jelentkezési lap postára adása, e-felvételi hitelesítése
A 2014. évi  felsőoktatási felvételi jelentkezési lap (ráragasztva a befizetést igazoló csekk feladóvevényét, illetve csatolva banki átutalás esetén az átutalásról szóló bizonylat másolatát) és a szükséges dokumentummásolatok az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre történő megküldése a felsőoktatási felvételi jelentkezési laphoz mellékelt borítékban, lehetőleg ajánlott küldeményként. Az e-felvételi keretében leadott felsőoktatási felvételi jelentkezést hitelesítő adatlap aláírása és az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre történő megküldése vagy az Ügyfélkapu regisztráción keresztüli hitelesítése.

8. A jelentkezést igazoló dokumentumok fénymásolatának megőrzése az eljárás végéig
A 2014. évi  felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési határidejéig történő feladást igazoló ajánlott postai feladóvevényt, a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapról készített fénymásolatot és az e-felvételi keretében kapott visszaigazoló e-maileket gondosan őrizze meg az eljárás végéig!

Pontszámítási módszerek

A felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.

Alapképzésre, illetve osztatlan mesterképzésre csak az a – legalább középiskolai végzettséggel, azaz érettségi bizonyítvánnyal rendelkező – jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 260 pontot (ez az ún. jogszabályi minimum ponthatár), továbbá – értelemszerűen – eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében 2014. július 23-án megállapítandó ponthatárt.

Figyelem! Bármely pontra, többletpontra, kedvezményre akkor jogosult a jelentkező, ha a jogcímet legkésőbb a 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás hiánypótlási határidejéig, 2014. július 9-ig a megfelelő dokumentummásolatokkal igazolja (kivéve, amennyiben a dokumentumok már a jelentkezéskor rendelkezésre állnak, úgy 2014. február 15-ig kell a többletpont-jogcímeket igazoló dokumentum-másolatokat benyújtani!). Az igazolás módját és az egyes dokumentummásolatokkal kapcsolatos részletes formai és tartalmi követelményeket A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás folyamán benyújtandó dokumentumok c. fejezet tartalmazza.

felsőoktatási szakképzés pontszámítási módjai:

Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított a 220 pontot és – értelemszerűen – az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében várhatóan 2014. július 23-án megállapítandó ponthatárt.

A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi összpontszámot az alábbiak szerint kell kiszámítani:

• a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy
• a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy
• az érettségi pontok kétszerezésével.

Pontszámítás alapképzésre, illetve osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén
A felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.

Alapképzésre, illetve osztatlan képzésre csak az a - legalább középiskolai végzettséggel, azaz érettségi bizonyítvánnyal rendelkező - jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 260 pontot (ez az ún. jogszabályi minimum ponthatár), továbbá - értelemszerűen - eléri az adott képzésen megállapítandó ponthatárt.

A felvételi összpontszám megállapításának módjai

1. Alapképzések, illetve osztatlan képzések esetén két pontszámítási mód alkalmazható:
a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat, vagy
b) az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat.

Figyelem! A pontszámítási módok közül a jelentkező összpontszámát automatikusan, külön kérés nélkül a számára kedvezőbb módon kell meghatározni.

2. A művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjaira jelentkezők részére gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsgán maximálisan 200 pont szerezhető. A művészet képzési területbe tartozó szakok esetén a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával és a többletpontok hozzáadásával számítják ki. A művészetközvetítés képzési terület alapképzési szakjai esetében a felsőoktatási intézmények döntik el, hogy kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják-e a felvételi pontszámot (tehát érettségi és tanulmányi pontok nélkül).

3. Speciális pontszámítási szabály vonatkozik a következő esetekre:
- Alapképzésre, osztatlan képzésre való jelentkezés esetén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett Olimpiai és Ifjúsági Olimpiai Játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, szakon és munkarendben 500 pont. A középiskolai végzettség meglétét (az érettségi vizsgaeredményeket) azonban ebben az esetben is igazolni szükséges!

A tanulmányi pontok és az érettségi pontok, illetve a művészet vagy művészetközvetítés képzési terület szakjai esetében a gyakorlati vizsga eredményének figyelembevételével az ismertetett pontszámítási módok alapján a jelentkező maximum 400 pontot érhet el. Ehhez a pontszámhoz többletpont címén további maximum 100 pont írható jóvá.

A tanulmányi pontok számítása

A tanulmányi pontszám maximum 200 pont lehet. A jelentkező tanulmányi pontjait a középiskolai osztályzataiból, valamint az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeinek átlagából a következő módon kell meghatározni:

1. Középiskolai eredmények (maximum 100 pont)
Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege:

• magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga),
• történelem,
• matematika,
• legalább két évig tanult választott idegen nyelv (ennek hiányában nemzetiségi nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom átlaga),
• egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. (Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz, (földünk és környezetünk), természettudomány. A kétszintű érettségi rendszer előtti tantárgyak megfeleltetéséről tájékoztatást talál a honlapunkon.)

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

Figyelem! A pontszámítás során évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyak esetében.

Figyelem! A középiskolai eredmények megállapításához és rögzítéséhez az szükséges, hogy a jelentkezési laphoz csatolva beküldje a középiskola utolsó két évfolyamáról, illetve ha valamely kötelező tantárgyat (tantárgyakat) vagy választható természettudományos tantárgyat (tantárgyakat) korábban tanulta, azokról az évfolyamokról is a bizonyítványa másolatát. Erre vonatkozóan külön felhívást nem küld az Oktatási Hivatal.
Amennyiben a középiskolai tanulmányai során nem tanult természettudományos tantárgyakat, akkor külön kérvényeznie kell, hogy helyettük más tantárgyat, tantárgyakat vegyenek figyelembe. Ehhez ki kell töltenie egy kérvényt (megtalálható felvi.hu kérvénytárában), és mellékelnie kell a középiskolai bizonyítványa másolatát az összes évfolyamról.

Amennyiben a jelentkezőnek a kötelező tantárgyak valamelyikéből igazolható okból nincs osztályzata (pl. középiskolai tanulmányai alatt nem tanult idegen nyelvet, nemzetiségi nyelvet vagy nemzetiségi nyelv és irodalmat, vagy valamely kötelező tárgyból felmentést kapott), a nem tanult tárgy helyett egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni a tanulmányi pontok számításakor. Ezt a jelentkező a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap megfelelő részében, illetve az e-felvételi erre vonatkozó űrlapján tudja jelölni.

2. Érettségi bizonyítványban és tanúsítványban szereplő eredmények (maximum 100 pont)
A jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve idegen nyelv érettségi vizsgatárgy hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy (legjobb) százalékos eredményeinek átlagát egész számra kell kerekíteni. Azoknál a jelentkezőknél, akiknek az érettségi bizonyítványában nincs 5 érettségi vizsgatárgya, a bizonyítványban szereplő összes vizsgatárgy elért százalékos eredményének átlagát kell egész számra kerekíteni.

Amennyiben ugyanabból az érettségi vizsgatárgyból a jelentkező több, különböző érettségi vizsgaeredménnyel is rendelkezik, akkor abból egy, a számára legelőnyösebb eredményt kell a pontszámításnál figyelembe venni. Ez alapján összesen legfeljebb 100 pont számítható.

A 2005-ben érettségizettek esetén, amennyiben a jelentkező matematika érettségi eredményét záradékkal látták el, mert azt az utolsó évfolyam év végi érdemjegye alapján kapta, úgy a felsőoktatási felvételi eljárás során a matematika érettségi vizsgatárgy eredménye nem vehető figyelembe érettségi átlageredmény kiszámításánál.

Az 1. és 2. pontban felsorolt eredmények összege adja a tanulmányi pontokat (maximum 200 pont). Figyelem! A tanulmányi pontok időkorlát nélkül számíthatók, azaz a középiskolai tanulmányok folytatásának, illetve befejezésének évétől független a tanulmányi pont számítása!
„Régi típusú" (2005 előtti) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők esetében az érettségi vizsgák automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítménynek felelnek meg:

• jeles (5) 100%,
• jó (4) 79%,
• közepes (3) 59%,
• elégséges (2) 39%.

Külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű középiskolában folytatott középiskolai tanulmányok
A 2014. évi  felsőoktatási felvételi eljárás során a külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű érettségi vizsgaeredmények alapján történő pontszámítás az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik.

Mikor nem számítanak tanulmányi pontot?
Az alábbi esetekben a tanulmányi pont számítása a felsőoktatási intézmény döntésétől függ, vagyis előfordulhat, hogy nem kerülnek beszámításra a felvételi összpontszám meghatározásakor:
A művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjain, amennyiben az intézmény gyakorlati vizsga kétszerese alapján és a többletpontok hozzáadásával határozza meg a felvételi összponszámot.

Az érettségi pontok számítása

Általánosan két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számolt pontok az érettségi pontok. Az egyes szakok érettségi követelményei, amiket a felsőoktatási intézmények a képzési területükre vonatkozóan határoztak meg.

Amennyiben követelményként több érettségi vizsgatárgy választható - vagyis a kettőnél több megadott tantárgy között „vagy" szerepel -, akkor ezek közül a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámítani az érettségi pontokat.

Az érettségi pontok száma egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.
Figyelem! Az érettségi pont számításakor nincs különbség az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredmény között. Az emelt szintű vizsga teljesítését bizonyos feltételek esetén többletpontokkal kell értékelni (l. az FFT Többletpontok c. részben).

Az érettségi pontok összértéke maximum 200 pont lehet (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100 pont). „Régi típusú" (2005 előtti) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők esetében az érettségi vizsgák automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítménynek felelnek meg:

• jeles (5) 100%,
• jó (4) 79%,
• közepes (3) 59%,
• elégséges (2) 39%.

Milyen érettségi vizsgatárgyakból számolják az érettségi pontokat?
A felsőoktatási intézmények közösen meghatározták, hogy az alapképzésekre, illetve osztatlan képzésekre jelentkezőknek képzési területenként, egyes esetekben szakonként, melyik két érettségi vizsgatárgy eredményéből számolják ki az érettségi pontjait.

Ez alól kivétel:

• az 1996 előtt érettségi vizsgát tett, felsőfokú végzettségű jelentkező érettségi pontjait, amennyiben a meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül csak egyik tárgy vizsgaeredményével rendelkezik, az ennek alapján megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni. Amennyiben a jelentkező a meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül legalább két tárgy eredményével is rendelkezik, úgy érettségi pontjait az általános szabály szerint (két érettségi vizsgatárgyból) kell megállapítani.
• Nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele annak, aki nem a kétszintű érettségi rendszerben érettségizett és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Gyakorlati vizsgák
A felsőoktatási felvételi rendszerben alapképzésben, illetve osztatlan képzésben nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények alapján számítják.
Ám az általános szabály alól is van néhány kivétel.
Alapképzésben, osztatlan képzésben gyakorlati vizsga szervezhető a következő szakokon:

• művészet képzési terület minden szakján,
• művészetközvetítés képzési terület minden szakján.

A gyakorlati vizsgán - intézményi szabályzat alapján - összesen maximum 200 pont szerezhető. Művészet képzési területen a megszerezhető pontokat kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával, művészetközvetítés képzési területen pedig - a gyakorlati vizsga pontszámának megkettőzésével, illetve a gyakorlati vizsgán elért eredmény és a tanulmányi pont - valamint mindkét esetben - az adott képzési területen meghatározott jogcímeken adható, illetve kötelezően adandó többletpontok hozzáadásával is ki lehet számítani.

A gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A felsőoktatási felvételi jelentkezés benyújtása előtt célszerű tájékozódni az érintett intézményeknél, hogy minden megpályázott szakon részt tud-e venni a gyakorlati vizsgán.

A gyakorlati vizsgákra történő behívást és a vizsgáztatást a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben szervezik, tehát az ezzel kapcsolatos kérdésekben az adott egyetem, főiskola tanulmányi osztályához kell fordulnia!

Jogszabály alapján járó (minden szakon kötelező) többletpontok
Minden alapképzésen, osztatlan képzésen kötelező többletpontot adni, amennyiben a jelentkező teljesíti a jogcím feltételeit, és a jogosultságot megfelelően igazolja:

• emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (a művészet és művészetközvetítés képzési területbe tartozó szakok kivételével),
• nyelvtudásért,
• előnyben részesítés okán.

Emelt szintű érettségi vizsgaeredményért járó többletpontok
A felsőoktatási intézmények az emelt szinten teljesített legalább 30%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpontot adnak, amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzésen vizsgatárgyanként 50 többletpont, így legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen. Figyelem! Csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben - részben - annak az eredményéből kerülnek az érettségi pontok kiszámításra! (Pl.: a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik, az általa megjelölt képzésen a felvétel feltételéül a következő vizsgatárgyak vannak meghatározva: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi beszámítható, kivéve, amennyiben pl. a másik két tárgyból a jelentkező sokkal jobb százalékos eredménnyel rendelkezik, és így előnyösebb számára az azokból történő pontszámítás, mint az emelt szintű történelem beszámítása többletpontokkal együtt.)

Nyelvtudásért járó többletpontok
A 2014. évi felsőoktatási felvételi eljárásban alapképzési szakon, osztatlan képzésen a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:

• B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont,
• C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont.

Kivételes esetben - amennyiben a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni:

• a B2 (korábban középfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont,
• a C1 (korábban felsőfokú) szóbeli (korábban A típusú) vagy írásbeli (korábban B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont járhat.

Figyelem! Ha a jelentkező a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, számára akkor is összesen legfeljebb 40 többletpontot lehet figyelembe venni akkor is, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével - több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
Külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből. Amennyiben a jelentkező igazolást hoz a középiskolától, miszerint legalább egy közismereti tárgyat legalább két évig az adott államnyelven tanult, úgy érettségi bizonyítványa C1 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.

Az alkalmassági vizsga
A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát - összefoglaló néven alkalmassági vizsgát - a jelentkezőik alkalmasságának megállapítása érdekében. Amennyiben valamely szakon előalkalmassági vizsgát szerveznek, azt a felsőoktatási intézmények az  FFT Egyetemek, főiskolák menüpontban jelölik. Az alkalmassági vizsgák tervezett időpontjai az FFT 6. sz. táblázatban megtalálhatók, ezekről mindenképpen javasolt tájékozódni. A vizsgáról szóló értesítést (vizsgabehívót) az adott felsőoktatási intézmény küldi meg a jelentkező részére, ezért amennyiben a vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kap ilyen tartalmú levelet, akkor célszerű az adott intézménytől érdeklődnie ezzel kapcsolatban. A Kaposvári Egyetem tanító és óvodapedagógus szakon előalkalmassági vizsgát szervez 2014. január 28-29-én.

Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető.

Figyelem! Aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, nem vehető fel az adott jelentkezési helyre!

Mesterképzési szakokra történő jelentkezés speciális szabályai

Előzményként elfogadott szakok, kreditelismerés
A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szint, melyre kizárólag az vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – végzettséggel rendelkezik. A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elég arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt lehessen nyerni. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározásra került, hogy egy adott mesterképzésbe történő belépésnél mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként.

Az előzményként elfogadott szakok három csoportra oszthatók:

• 1. teljes kreditérték beszámítással figyelembe vehető szakok (a továbbiakban: A-típusú bemenet),
• 2. meghatározott szakterületi kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok (a továbbiakban: B-típusú bemenet),
• 3. meghatározott szakterületi kreditek teljesítésével bármely egyéb szak (a továbbiakban: C-típusú bemenet).

Aki olyan szakon szerez oklevelet, ami az adott mesterképzés esetében teljes kreditérték beszámításával elfogadható (A-típusú bemenet), az külön vizsgálat nélkül, az oklevelének és a jelentkezéshez szükséges, A felvétel intézményenkénti feltételei c. részben meghatározott dokumentumok benyújtásával jelentkezhet.
Aki B-, vagy C-típusú bemeneti oklevéllel rendelkezik, annál a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény előzetes kreditelismerési eljárásban megvizsgálja, hogy a korábban megszerzett kreditjei alapján az adott mesterképzési szakra történő belépéshez mennyi szakterületi kreditje ismerhető el. Amennyiben a jelentkező korábbi tanulmányai alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit és a felvételi összpontszáma elérné az adott mesterképzési szakon meghatározott felvételi ponthatárt, abban az esetben sem nyerhet besorolást és az alapján felvételt az adott mesterképzési szakra. Amennyiben a jelentkező csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkezik, akkor a jelentkező felvehető ugyan, de a képzési és kimeneti követelményekben előírt minimális, valamint szükséges kreditszám különbözetét a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, az első két félévben, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szereznie.

A kreditelismerésről az FFT Képzési szintek és a jelentkezéshez szükséges végzettségek c. rész Kreditrendszer c. fejezetében olvashat, illetve – tekintettel arra, hogy a kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik – bővebb információt attól a felsőoktatási intézménytől lehet kérni, amelyikbe a jelentkező jelentkezni kíván.

Az előzetes kreditelismerési eljárást írásban, már a felsőoktatási felvételi eljárás előtt célszerű kezdeményezni a felsőoktatási intézménynél (ezért „előzetes" a kreditelismerési eljárás). A 2014. évi felsőoktatási felvételi eljárásban már kizárólag a kreditelismerésről szóló határozatot kell központilag benyújtani.

Pontszámítás mesterképzésre történő jelentkezés esetén

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolása a felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételeknek megfelelően, azonban nem központi, országos rangsorolás alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról az általuk elért felvételi eredmények alapján meghirdetett képzésenként.

A felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételek a következők:

• A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben kell értékelni.
• Az értékelés független attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét.
• A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg, azzal a megkötéssel, hogy előnyben részesítés jogcímen kötelesek többletpontot adni. Az előnyben részesítés jogcímen belül hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, fogyatékosság, valamint gyermekgondozás jogcímek esetében jogcímenként, külön-külön kell meghatározni a kapható többletpontokat. Az előnyben részesítés jogcímen a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.

Fentiek alapján felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön kell annak utánanéznie a jelentkezőknek, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz.

A következőkben felsorolunk néhány jogcímet, illetve felvételi követelményt, pontszámítási módot, amelyeket a felsőoktatási intézmények szabályzatukban meghatároztak.

A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:

• oklevél minősítése,
• oklevél átlaga,
• felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,
• szóbeli felvételi elbeszélgetés,
• szóbeli felvételi vizsga,
• írásbeli felvételi vizsga,
• írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
• oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
• tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
• gyakorlati vizsga,
• szakmai alkalmassági vizsga,
• megszerzett szakmai gyakorlat,
• motivációs beszélgetés.

A felsőoktatási intézményeknek mesterképzésben jogcímenként külön-külön kell meghatározniuk az egyes jogcímen kapható többletpontok mértékét.

Kötelezően adandó többletpontok jogcímei:
Előnyben részesítés jogcímén összesen (azaz hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetért, fogya­tékosságért, gyermekgondozásért együttvéve) minimum 1, de maximum 10 többletpont kapható.

Az érvényes jelentkezéshez szükséges dokumentumok

Az érvényes jelentkezéshez szükséges dokumentumok alatt elsősorban azokat a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatokat értjük, amelyek benyújtása a jelentkező számára a 2014. évi  felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a pontszámítás szempontjából kötelező. Ezek hiányában a jelentkező számára felvételi összpontszám nem számítható.

Pontszámítás diplomásoknak

A Kaposvári Egyetem a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. paragrafus (6) bekezdésében foglaltak alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket - amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével és az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolja.

Az előírások szerint ilyenkor a jelentkezőnek maximum 200 pontot adhatunk, amelyek megkettőzésével és a többlet pontok hozzáadásával adják a felvételi pontszámot.

A pontszámot a korábban megszerzett diploma minősítésének alapjául szolgáló oklevél-átlag egy tizedesre kerekített értéke alapján állapítjuk meg az alábbi táblázat szerint.

Kérjük, hogy amennyiben az oklevele nem tartalmazza az oklevél-átlagot, akkor kérjen igazolást az oklevelet kiállító intézménytől arról és azt csatolja be a felvételi eljárás során.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabályban meghatározott minimumot (alap és osztatlan képzés esetén 260 pont, felsőoktatási szakképzés esetén 220 pont) többletpontok nélkül kell elérni!

A pontszámítási táblázat a következő:

Kedves leendő, érdeklődő felvételizők!

KE Felvi InfoPont

Elakadtál a felvételiben? Segítünk! Gyorsan és egyszerűen kapsz friss információt felvételivel és intézményünkkel kapcsolatban. Csatlakozz most!

Tisztelt Leendő Partnerünk!

A Kaposvári Egyetem agrár (a) és gazdaságtudományok (gt) képzési területen 2020 szeptemberétől is tervezi duális képzéseinek indítását, az alábbi alap- és mesterszakokon:

• Mezőgazdasági mérnöki BSc (a)
• Természetvédelmi mérnöki BSc (a)
• Pénzügy és számvitel BSc (gt)
• Kereskedelem és marketing BSc (gt)
• Vidékfejlesztési agrármérnöki BSc (a)

• Állattenyésztő mérnöki MSc (a)
• Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki MSc (a)
• Pénzügy MSc (gt)
• Regionális és környezeti gazdaságtan MSc (gt)
• Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc (a)

Képzéseinkkel kapcsolatos érdeklődését megtisztelőnek tartjuk, amennyiben partnervállalatként szeretne bekapcsolódni hallgatóink gyakorlatorientált képzésébe, keressen bennünket az alábbi elérhetőségeken. Észrevételeikkel, javaslataikkal forduljon hozzánk bizalommal!

Az agrár képzési alap- és mesterszakjai esetében (a Vidékfejlesztési agrármérnöki BSc és MSc kivételével):

Agrár- és Környezettudományi Kar
Dr. Áprily Szilvia, duális képzési kapcsolattartó, oktatási és akkreditációs dékánhelyettes
aprily [PONT] szilvia [KUKAC] ke [PONT] hu
+36 82/505-800 (2008 mellék)

A vidékfejlesztési agrármérnöki BSc és MSc, valamint a gazdaságtudományok képzési terület szakjai esetében:
Gazdaságtudományi Kar
Dr. Olsovszkyné Dr. Némedi Andrea duális képzési koordinátor
olsovszkyne [PONT] andrea [KUKAC] ke [PONT] hu
+36 82/505-800 (3005 mellék)

Az Agrár- és Környezettudományi Karon duális képzési formában hirdetett szakok a 2019/2020. tanévben

A 2019/2020. tanévben a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán két alapképzési és két mesterképzési szakra lehet duális képzési formában jelentkezni, állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában.

• Mezőgazdasági mérnöki BSc szak – képzési idő: 7 félév. Duális képzésre felvehető maximális létszám a szakon: 40 fő.
• Természetvédelmi mérnöki BSc szak – képzési idő: 7 félév. Duális képzésre felvehető maximális létszám a szakon: 10 fő.
• Állattenyésztő mérnöki MSc szak – képzési idő: 4 félév. Duális képzésre felvehető maximális létszám a szakon: 10 fő
• Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki MSc szak – képzési idő: 4 félév. Duális képzésre felvehető maximális létszám a szakon: 10 fő.

A Gazdaságtudományi Karon duális képzési formában hirdetett szakok a 2019/2020. tanévben

A 2019/2020. tanévben a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karán három alapképzési és három mesterképzési szakra lehet duális képzési formában jelentkezni, állami és önköltséges finanszírozási formában egyaránt.

• Kereskedelem és marketing BSc szak – képzési idő 6+1félév. Duális képzésre tervezett létszám a szakon: 3 hallgató.
• Pénzügy és számvitel BSc szak – képzési idő 6+1 félév. Duális képzésre tervezett maximális létszám a szakon: 17 hallgató.
• Vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak – képzési idő 6+1 félév. Duális képzésre tervezett maximális létszám a szakon: 10 hallgató.
• Pénzügy MSc szak – képzési idő: 4 félév. Duális képzésre tervezett maximális létszám: 15 hallgató;
• Regionális és környezeti gazdaságtan MSc szak – képzési idő: 4 félév. Duális képzésre maximálisan tervezett létszám: 10 hallgató;
• Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc szak – képzési idő: 4 félév. Duális képzésre maximálisan tervezett létszám a szakon: 10 hallgató.