A szakirányú továbbképzés képzési terve
Szakirányú jelentkezési lap
A szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelménye
Szakirányú jelentkezési lap
A szak célja, a gyakorlatban dolgozó világi és egyházi szakemberek és a tapasztalatszerzés szakászában álló fiatal diplomások korszerű, innovatív menedzsment módszereket sajátítsanak el, annak érdekében, hogy képessé váljanak önmaguk és szervezetük emberközpontú fejlesztésére.
A szak célja, hogy pénzügyi szakterületen járatos szakembereket képezzen ki a piacgazdaság számára. Az első két félévben megismertet a legújabb makroökonómiai és vállalatgazdasági ismeretekkel, a továbbiakban pedig szakképesítést nyújt vállalati pénzügyi vezetőknek és közigazgatási (állami és önkormányzati) gazdálkodási, valamint banki szakembereknek.
Felvételi követelmények:
A Gazdaságtudományi képzési terület alapszakjain megszerzett közgazdász oklevéllel rendelkezők pénzügyi szakközgazdász szakképzettséget szerezhetnek.
Valamely, alapszakon szerzett oklevéllel rendelkezők pénzügyi specialista szakképzettséget szerezhetnek.
Képzési idő: 4 félév, 2 hetente kéthetente (péntek-szombat)
A költségtérítés összege: 170.000 Ft/félév
Kapcsolódó letöltés:
Szakirányú jelentkezési lap
A szak célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik kiemelkedően jártasak mind a térinformatika és a menedzsment területen és képesek a térinformatikai jellegű feladatokban, projektekben vezető szerepet betölteni akár piaci, akár közigazgatási területen. A szak a Gazdaságtudományi képzési területhez tartozik.
Felvételi követelmények:
Gazdaságtudományok, természettudomány, agrár, műszaki vagy informatika képzési területen legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt a képzésben.
Megszerezhető szakképzettség: térinformatikai menedzser
Képzési idő: 2 félév, 2 hetente kéthetente (péntek-szombat)
A költségtérítés összege: 170.000 Ft/félév
A képzés olyan szakemberek képzését valósítja meg, akik alkalmasak a precíziós gazdálkodáshoz (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés) nélkülözhetetlen, komplex, naprakész tudásanyag elsajátítására, annak érdekében, hogy kialakítsák és működtessék a termesztési és tenyésztési körülményekhez leginkább alkalmas precíziós gazdálkodási rendszereket. A szakirányú továbbképzés elsősorban az alapképzésben megszerzett ismeretekre épül, a precíziós növénytermesztés mellett kiemelten foglalkozik a precíziós állattartással és takarmányozással.
Jelentkezési feltétel:
agrár képzési területen szerzett alap- (BSc), mesterszintű (MSc), illetve a régebbi rendszerben főiskolai vagy egyetemi oklevél.
Képzési idő: 3 félév, 3×1 hét/félév
A költségtérítés összege: 200.000 Ft/félév
Kapcsolódó letöltés:
Felsőoktatási szakképzés • nappali tagozat • 4 félév • 120 kredit
A felsőoktatási szakképzés oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: ménesgazda
Szakleírás:
A felsőoktatási szakképzés célja olyan lovas szakemberek képzése, akik képesek a mikro, kis- és középvállalkozások lovas létesítményeinek, méneseknek telepvezetői, irányítói feladatait ellátni. Megtervezik, majd irányítják a tenyésztési munka folyamatát, koordinálják a létesítmény napi feladatait, szükség szerint maguk is képesek azt elvégezni. Ismerik a minőségi tenyésztéshez szükséges takarmányozási és tartástechnológiai irányelveket, megteremtik a korszerű és piacképes lótartás feltételeit. Tevékenyen részt vesznek a lovak tenyészszemlékre, teljesítményvizsgákra történő felkészítésében. A szükséges gazdasági, pénzügyi, jogi ismeretek és informatikai tudás birtokában közreműködnek a létesítmény gazdasági életének irányításában, valamint az adminisztratív munkában.
A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei:
A ménesgazda felsőoktatási szakképzésben a gyakorlati képzés a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint megszervezhető felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, lovarda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél (magyarországi ménes, mesterséges termékenyítő állomás, sportklub) is.
A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei:
A felsőoktatási szakképzésre csak az vehető fel, akinek egészségügyi alkalmassági vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az élő állattal, lóval való biztonságos munkavégzésének akadálya nincs.
felsőoktatási szakképzés • nappali és levelező tagozat • 4 félév • 120 kredit
A felsőoktatási szakképzés oklevélben szereplő megjelölése:
szakképzettség: felsőfokú mezőgazdasági mérnökasszisztens
A felsőoktatási szakképzés célja olyan agrárszakemberek képzése, akik részt vesznek a mezőgazdasági termelési folyamat, a termék-előállítás technológiai változatainak működtetésében; közreműködnek a mezőgazdasági termelést végző kis- és középüzemek munkájában, a termék-előállítás folyamatában, a feldolgozásban, az értékesítésben, továbbá közreműködnek a pénzügyi tervek összeállításában, a gazdasági döntés-előkészítésben.
A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei:
A gyakorlati képzés a felsőoktatási szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél szerezhető meg.
Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: egy félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat hat hét (ebből összefüggő három hét), legalább 240 óra.
A kétéves tanulmányok alatt a program egy összetett és korszerű rendszerben oktatja hallgatóit és segíti őket művészeti törekvéseik kiteljesítésében.
A program célja egy olyan műhely és alkotói közösség létrehozása, amelyben a hallgatók megismerik a kor jelentősebb irányzatait, az audióvizuális műfajok alkotói felhasználását, alakításának lehetőségeit, a médiaművészeti és fotográfiai szcéna struktúráját és működését. Egy olyan interaktív oktatási modell, tudásalap és alkotói műhely, amely segítséget nyújt a hallgatók számára interdiszciplináris tudás megszerzésére és az alkotói ambíciók megvalósítására, valamint lehetőség az oktatói, előadói munka vállalásához hazai és külföldi felsőfokú intézményekben. A képzés a doktori iskolában való részvételre is felkészít.
A képzés során a hallgatók magas szintű technológiai, technikai, gazdasági és jogi ismereteket is szereznek. A képzés elsődleges feladata a kötelező feladatok elvégzése. A megvalósítandó programok mellett – a szükséges elméleti ismeretek megszerzése után, – a hallgatók önálló alkotói projektjének segítése és megvalósítása, valamint a sikeres diploma megszerzése.
Az Egyetem folyamatosan bővülő nemzetközi kapcsolatai révén igyekszik hallgatóit bekapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe kiállítások, megjelenések szervezésével, külföldi vendégelőadók meghívásával.
A képzés során a hallgatók megismerik:
Mindezek hozzásegítik a hallgatókat:
A képzésben részt vevő oktatók:
Szatmári Gergely
Gyenis Tibor
Pecsics Mária
Baki Péter
Olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik:
A képzésre felvételt nyerhet, aki megfelelő BA végzettséggel rendelkezik.
Felvételi pontok számítása
Általános szabályok
A jelentkezés benyújtása előtt a jelentkező mindenképpen tanulmányozza a 3. sz. táblázatot, amelyben megtalálható, hogy az adott mesterképzésre való jelentkezéshez milyen alapképzésben szerzett oklevél szükséges. Ha ez alapján nem rendelkezik teljes kreditértékű oklevéllel, úgy a megjelölt felsőoktatási intézménynél ún. előzetes kreditelismerési eljárást kell kezdeményeznie. Ennek eredményessége esetén az erről szóló kreditelismerési határozatot a felvételi eljárás során kell benyújtani. A további tudnivalók megtalálhatók az Előzményként elfogadott szakok, kreditelismerés c. fejezetben.
Mesterképzésben legfeljebb 100 pont szerezhető, mely tartalmazza a többletpontokat is. Azon jelentkezők, akik esélyegyenlőség jogcímen többletpontra jogosultak, azok számára jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan kapható pontokat, és az összes jogcímet figyelembe véve – az esélyegyenlőségben részesítendők többletpontja – nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.
Munkarend: Nappali
Fin. forma: Állami ösztöndíjas / Önköltséges
Képzési idő (félév): 4
Költségtérítéses finanszírozási forma esetén a költségtérítés összege:
500 000 Ft/félév
Képzési terület/szakmacsoport:
Művészet
A mesterképzésbe történő belépés feltételei:
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a fotográfia alapképzési szak.
Figyelembe vehetők továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján legalább 60 kredittel kell rendelkeznie a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökből: fotográfia tervezési feladatok, fotográfiatörténeti ismeretek, stúdió és digitális gyakorlati ismeretek, speciális fotográfiai ismeretek, vizuális stúdiumok, médiatechnikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felsorolt ismeretkörökből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
A hiányzó ismeretek pótlására, a felzárkózásra és ismételésre az alábbi tárgyakban biztosítunk lehetőséget csoportos, akár egyéni feladatok, foglalkozások keretében: tervezés, kutatás, kontextus; stúdiógyakorlat és digitális stúdiumok; kiemelt fotográfiai stúdiumok; fotóesztétika.
Felvételi vizsgatárgyak:
Gyakorlati (Gy) vizsga
Képzés célja:
A képzés célja fotográfusok képzése, akik naprakész vizuális, fotóelméleti, kultúrtörténeti és mediális ismereteik birtokában képesek hosszú távú önálló művészi, alkotói és kutatói életpálya felépítésére, a folyamatos alkotói megújulásra, megőrizve a kritikus szemléletet a média alkalmazásának terén. Képesek fotográfiai projektek kidolgozására, tervezésére és lebonyolítására önállóan vagy társművészetek képviselőivel való együttműködésben, felkészültek szakmai tudásuk átadására, továbbá annak nemzetközi kontextusban történő képviselésére és alkalmazására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
Főbb tárgyak:
stúdiógyakorlat és digitális stúdiumok; kortárs fotográfia; médiaprodukciós ismeretek; önálló fotóprojekt tervezés; audio-vizuális médiumok; kortárs művészettörténet; fotóesztétika.
Az oklevélben/bizonyítványban szereplő szakképzettség megnevezése:
okleveles fotográfustervező művész
FELVÉTELI INFORMÁCIÓK A 2020-21-ES TANÉVRE
A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei
A Fotográfia MA szak gyakorlati vizsgájának előfeltétele egy önéletrajz, motivációs levél, az indexmásolat (elektronikus leckekönyvi kivonat), valamint a szakmai munkásságot bemutató portfólió benyújtása elektronikus úton.
Az elektronikusan beadandó anyagok elküldése: 2020. június 08-14.
A gyakorlati vizsga ideje és helye: 2020. június 24. 10.00 óra
A gyakorlati vizsga helye: Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar - Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 10.
ELŐFELTÉTEL
A felvételi eljárás gyakorlati vizsgáját megelőzően a jelentkező elektronikusan elküldi a pályázati anyagát 2020. június 08-14. éjfél (CET) között a kef [PONT] felveteli [KUKAC] gmail [PONT] com e-mail címre.
A pályázati anyag tartalma:
beadandó egy önéletrajz, egy motivációs esszé az alkotói célok megjelölésével, a jelölt leckekönyvének elektronikus kivonata, valamint a szakmai munkásságot bemutató portfólió elektronikus változata.
GYAKORLATI VIZSGA
A gyakorlati vizsga egy szakaszból áll. Időpontja: 2020. június 24. 10.00 óra
A gyakorlati vizsga egy személyes beszélgetésből áll a jelentkezővel, amelynek során bemutatásra kerül a jelentkező portfóliójának nyomtatott változata.
A portfólió összeállításával kapcsolatban nincsenek speciális tartalmi és formai követelmények.
A szakmai jártasság előnyt jelent az elbírálásban.
A jelentkezők az alábbiakat hozzák magukkal a gyakorlati felvételi vizsgára: nyomtatott portfólió.
PONTSZÁMÍTÁS
Felvételi pontok:
- gyakorlati vizsga: 99 pont
Többletpontok minden szak esetében: maximum 1 többletpont adható.
- Esélyegyenlőségi maximális pont: 1 pont
- fogyatékosság: 1 pont
- gyermekgondozás: 1 pont
- hátrányos helyzet: 1 pont
vagy: szakmai jártasság: 1 pont.
Elérhetőségek:
Oktatásszervezési Csoport
82/505-901
A) Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pénzügy és számvitel, a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak.
B) Egyéb oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
Többletpontok: maximum 10 többletpont adható:
- fogyatékosság: 1 pont
- gyermekgondozás: 2 pont
- hátrányos helyzet: 2 pont
- TDK/OTDK: 3 pont
- további nyelvvizsga: 2 pont
Szakleírás és szakmatérkép:
A regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak végzettjei iránt tartós munkaerő-piaci igényeket jelez az EU-források igénybevételével és felhasználásával, a projektek menedzselésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos kormányzati, önkormányzati, térségi és vállalkozói feladatok sokasodása. A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás előtérbe kerülése révén a környezetvédelem, és a környezetgazdálkodás intézményei részéről is hasonló szükségletek jelennek meg.
A) Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai, továbbá az agrár képzési területről a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, a természettudomány képzési területről a geográfus, környezettan alapképzési szak.
B) Egyéb oklevéllel rendelkezők esetén a képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 40 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
A felvételi pontok számítása 100 pontos rendszerben történik:
Az oklevélben/bizonyítványban szereplő szakképzettség megnevezése:
okleveles közgazdász regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakon
Elhelyezkedési lehetőségek:
A regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak végzettjei iránt tartós munkaerő-piaci igényeket jelez az EU-források igénybevételével és felhasználásával, a projektek menedzselésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos kormányzati, önkormányzati, térségi és vállalkozói feladatok sokasodása. A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás előtérbe kerülése révén a környezetvédelem, és a környezetgazdálkodás intézményei részéről is hasonló szükségletek jelennek meg.
Szakleírás:
A) Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a vidékfejlesztési agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szak.
B) Egyéb oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 84 kredit a természettudományi ismeretek, a mezőgazdasági ismeretek, a gazdasági, vidékfejlesztési, társadalomtudományi és szakigazgatási ismeretek területeiről az alábbiak szerint:
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
A felvételi pontok számítása 100 pontos rendszerben történik:
Diploma eredménye (40 pont)
Motivációs beszélgetés (50 pont)
Külön pontok: OTDK, nyelvtudás, olimpiai bajnokság, stb. (10 pont)
Az oklevélben/bizonyítványban szereplő szakképzettség megnevezése:
okleveles vidékfejlesztő agrármérnök
Szakmai gyakorlat:
A szakon 7 kredit értékű hathetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.
Szakleírás:
feltöltés alatt
ERASMUS+
http://erasmus.ke.hu/
https://tka.hu/celcsoport/4070/erasmus
Campus Mundi
http://erasmus.ke.hu/bemutatkozunk/campus-mundi
Államközi Ösztöndíjak
https://tka.hu/celcsoport/5106/allamkozi-osztondijak
Fullbright
https://www.fulbright.hu/
CEEPUS
https://tka.hu/celcsoport/4071/ceepus
További hírekért, bővebb információkért látogasson el az english.ke.hu oldalra!
A magyarországi felsőoktatás szerkezetének átalakításakor az alapító jogelőd intézmények kölcsönös elhatározása alapján, azok integrációjával jött létre 2000. január 1-jével a két kart és két kutatóintézetet befogadó Kaposvári Egyetem.

Az intézmény megalapításában döntő szerepe volt Kaposvár Megyei Jogú Városnak, valamint Somogy Megye Önkormányzatának is, amelyek a jogelőd intézményeket anyagilag és erkölcsileg messzemenően támogatták, ezzel is kifejezve azt az igényüket, hogy Kaposváron önálló egyetem jöhessen létre. Támogató együttműködésük azóta is segítség az egyetem működésében, további fejlesztésében. A Kaposvári Egyetem (KE) a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara (jogelődje az 1961-ben alapított Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, az 1971. évi 21. sz. törvényerejű rendelettel létrehozott Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, továbbá a 37/1986.(VII. 31.) MF sz. rendelettel létesített Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár) és a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola (jogelődje az 1951-ben megszervezett középfokú állami tanítóképző, amely 1959-től felsőfokú intézet, majd az 1974. évi 13. sz. törvényerejű rendelettel 1975-től Tanítóképző Főiskola lett), továbbá az 1971-ben alapított Takarmánytermesztési Kutató Intézet (Iregszemcse) és az 1959-ben alapított Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI, Veszprém) integrációjával alakult meg. A MÜKKI a 21/2003. (V. 26.) számú egyetemi tanácsi határozat alapján 2004. január 1-jével kivált a Kaposvári Egyetemből.
A Kaposvári Egyetemet alkotó jogelőd intézmények az integrációt megelőzően az oktatás és kutatás több területén is sikeresen együttműködtek. A kooperáció fő motiválói a művelt tudományterületek egymás számára előnyös komplementaritása, az oktatók és kutatók különösen jó emberi és munkakapcsolatai voltak.
A Takarmánytermesztési Kutató Intézet humánerőforrás és infrastrukturális adottságával az Agrár- és Környezettudományi Karban (az Állattudományi Kar jogutódja) talált megfelelő partnert, kiegészítve annak takarmány- és egyéb növénytermesztés tudományi hátterét.
Az intézményi szervezetfejlesztés eredményeként az oktatás, kutatás, szaktanácsadás és a szolgáltatás tartalmát pontosabban kifejezve az Állattudományi Kar neve Agrár- és Környezettudományi Karra (továbbiakban: AKK), a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola neve Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Karra (továbbiakban: PK) változott.
A Kaposvári Egyetem 2000-ben készített intézményfejlesztési terve az Oktatási Minisztériumtól „A" (kiváló) minősítést kapott. Az intézményfejlesztési tervben az egyetem megfogalmazta jövőképét, annak kiteljesítéséhez szükséges tudományterületi képzési és kutatási, valamint szolgáltatási stratégiáját, és az ehhez szükséges humánerőforrás-fejlesztési, infrastrukturális fejlesztési koncepcióját. A stratégiai koncepciót intézményünk ez idáig sikeresen és időarányosan megvalósította.
Gazdasági, gyógypedagógiai, társadalomtudományi, bölcsészeti és művészeti területeken számos új szak alapítási és indítási dokumentuma készült el az új karok fejlesztési koncepciójának megfelelően.
Az „A" minősítésű IFT eredményeként az államilag finanszírozott beruházásokkal és sikeres humánerőforrás-fejlesztéssel megteremtődött a feltétele a megnövekedett hallgatói létszám fogadásának, új szakok és karok működtetésének. Elkészült az új oktatási épületegyüttes, hallgatói multifunkcionális központ, új központi könyvtár és 347 férőhelyes, új, modern kollégium.
Az új épületek összterülete 14502 m2. A beruházások mellett a sikeres akkreditáció eredményeként a Kormány 218/2004. (VII.9.) sz. rendelete létrehozta a Kaposvári Egyetemen a Gazdaságtudományi Kart (továbbiakban: GTK) és a Művészeti Főiskolai Kart (továbbiakban: MFK). Az új karok létrejöttével négykarú(ÁTK, GTK, PFK, MFK) egyetemmé fejlődött intézményünk.
A GTK megalakulásával elindult intézményünkben a közgazdasági képzés. Korábban az Agrár- és Környezettudományi Karon (az Állattudományi Kar jogutódja) hosszú éveken át működtetett gazdasági agrármérnöki képzés erőforrásainak továbbfejlesztésével, a Corvinus Egyetemmel együttműködve közgazdász-gazdálkodási alapszak indult, pénzügyi szakirányon megnyitva a lehetőségét annak, hogy további gazdálkodási szakokkal bővülhessen a képzési kínálat.
A Művészeti Kar (MK) létrejöttével merőben új képzési területtel bővült az intézmény profilja. A rajz-, vizuális kommunikáció tanár, a színész, a látványtervező és a fotóriporter képszerkesztő szakok alapításával és indításával egy új vidéki művészeti képzési bázishely kialakulása körvonalazódik.
A Kaposvári Egyetem számára is nagy kihívást jelentett a Bolognai Folyamatnak megfelelő felsőoktatási képzési szerkezetátalakítás. Intézményünk sikeresen oldotta meg ezt a feladatot, mert mindegyik karán a legtöbb meglévő szak BSc/BA szakbemeneti formájára megkapta az indítási engedélyt, sőt új szakokkal is bővítette képzési kínálatát.
A Kaposvári Egyetemen 15 éves múltra tekint vissza a Diagnosztikai Intézet, mely világszínvonalú oktató-kutató bázisával, képi diagnosztika alkalmazásával végez széles körű állattudományi kutatásokat, humángyógyászati szolgáltatást, és ezen túlmenően más tudományterületek művelése is dinamikusan fejlődik (pl. talajtan, erdészet-faipar, geológia, fizika, archeológia), kielégítve a szélesedő igényeket az együttműködő partner intézményekkel, vállalatokkal. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kutatógárdájával az oktatás, kutatás és humándiagnosztika területén egyaránt elismertséget jelent világszerte a Kaposvári Egyetemnek.
Minőségi humánerőforrás-fejlesztés mellett CT és MR készülékek legmodernebb berendezéseit használó intézet, új onkoradiológiai épületegyüttes megépítésével biztosította az infrastruktúrát a sugárterápiás kutatásokhoz és humángyógyászati szolgáltatáshoz.
A Kaposvári Egyetem Tanácsa 17/2004. (IX. 22.) számú határozata alapján 2005. január 1-jével létrehozta az Egészségtudományi Centrumot, mely részben önálló gazdálkodású egységként működik az egyetemen belül.
Intézményi stratégiánknak megfelelően további, a képzési, kutatási, szaktanácsadási és szolgáltatási kínálat bővítését célzó fejlesztések megvalósításáról döntött az Egyetemi Tanács, amikor elfogadta, hogy 2006. január 1-jétől az intézmény integráns része legyen a Lovasakadémia Ágazat és a Vadgazdálkodási Tájközpont, a Kiskunfélegyházi Gímszarvas Tenyészeti Telephellyel együtt, amelyek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kerültek vissza a Kaposvári Egyetemre.
2006-ban a MAB lefolytatta a Kaposvári Egyetem második akkreditációs értékelését, amely az egyetem „A" minősítésével zárult. Az értékelés hangsúlyozta az egyetem dinamikus fejlődését, tevékenységének több tudományterületre történő kiszélesítését. Sikeresen valósult meg a magas színvonalú oktatás és kutatás infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése.
Kiváló technikai feltételek mellett megoldott a karok közötti együttműködés, a lineáris oktatási rendszerre való átállás más felsőoktatási intézményekhez viszonyítva kevesebb problémát vetett fel.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.